Rajczit elüldözhették a Rákóczitól - Interjú Mink Olivérrel

2019-07-31 14:08 | #Kaposvár #Sport #Politika

Másfél hete jelent meg a Kapos-T-n, hogy válsághelyzetben van a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia, majd néhány nap múlva Rajczi Péter váratlan távozásáról számolt be a Nemzeti Sport. Hogy elsőkézből kapjunk információkat az akadémia helyzetéről, és megértsük mi vezetett el idáig, a KPSVR.hu szerkesztősége felkereste Mink Olivért, a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia volt szakmai igazgatóját. Az interjúból megdöbbentő részletek derülnek ki az akadémia működéséről, valamit a sportvezetők és a polgármester hozzáállásáról.    

Másfél évig dolgozott szakmai igazgatóként a Bene Akadémián, ennyi idő alatt biztosan kiderült, miért nincs előrelépés az akadémia helyzetében, miért romlik a képzés minősége?

– Nagyon örülök, hogy a képzés szót használta, mert minden labdarúgó akadémiának, s nem csak a Benének, képzést kellene nyújtania. A szülőknek is többször elmondtam, az akadémia nem a csapat eredményességéről szól, hanem a csapatokon belüli tehetségek továbbképzéséről. A cél, hogy ezek a gyerekek folyamatosan feljebb tudjanak lépni a ranglétrán, korosztályról korosztályra. Az lenne a cél, hogy a felnőtt csapat számára tehetséges utánpótlást biztosítsunk. Én 2017 novemberében kerültem Kaposvárra, de a hanyatlás már korábban elkezdődött. Botos Antal, egy korábbi szakmai igazgató által írt elemzésben ugyanazokat az edzőket nevezte meg és mutatott rá hiányosságaikra, akikre én is, és akik a mai napig mégis ott dolgoznak az akadémián.

- És miért nincs változás?

- Az akadémia vezetésében nincs hajlandóság a rossz vagy alulteljesítő edzők elbocsátására. És legalább akkora baj, hogy az érintett edzők- a kivételektől eltekintve (van aki 50 fölött végezte az „A” licenszet, tehát fejlődni akar)- sem akarnak haladni a korral, belefásulva végzik munkájukat. Pedig egy akadémián a minőségi munkához két dolog kell: megfelelő infrastruktúra, valamint szakmai tudás az edzők és a vezetőség részéről. Szakmai szinten egy akadémia akkor jó, ha van egy koncepció, egy séma, amit az akadémia minden tagja ismer, betart és alkalmaz, illetve a felnőtt csapat irányából is kell érkeznie szakmai elvárásnak, ami világosan megmondja, milyen játékosokat vár el. Egy adott poszton mit tudjanak a játékosok, mi az, amire rá kell fókuszálnia a képzésük során az akadémiának. Ez a kommunikáció nem létezik Kaposváron.

- Gondolom, szakmai igazgatóként megpróbált változtatni a helyzeten.

- Írtam egy több mint száz oldalas anyagot, aminek segítségével növelni lehetett volna a képzés színvonalát. Létre akartam hozni egy átfogó képzési, oktatási filozófiát és edzéstervet, hasonlóan a nyugati akadémiák működéséhez. Egységessé akartam tenni az edzők módszereit és gondolkodását. Korosztályról korosztályra haladva mit és hogyan kell oktatni az ifjú focistáknak, milyen legyen az edzések intenzitása, az adott technikákat hogyan és mikor kezdjenek el az edzők oktatni. Hiába írtam ezt meg, az edzők nagy része nem alkalmazta. A legnagyobb probléma, hogy minden edző csak a saját szekerét akarja hajtani. A lényeg, hogy ő elmondhassa, „eredményes, jó edző vagyok”, mindezt a diákok és az akadémia kárára. De, mint ezt már elmondtam, egy akadémiának nem ez a feladata. Ha van egy tehetséges játékosom az U14-ben, akkor azt az ifjút ki kell emelni, és egyre feljebb vinni, az U15-be és így tovább. A játékoson van a hangsúly, nem a csapaton. Az edzők -ismét tisztelet a kivételnek- azonban ezt nem így látják. Ezt a mentalitást akartam megszüntetni az akadémián, ám ellenállásba ütköztem. Egyszerűen nem akartak változtatni.

- Akadtak napi szintű problémák is?

- A pénz hiánya egyre jobban rányomja bélyegét az akadémia működésére.  Az infrastruktúra átlagon felüli, a pályákat napról- napra kifogástalan állapotba hozták a munkások, de az eszközhiány miatt nehéz az edzésekre felkészülni. Voltak ígéretek az eszközök beszerzésére, sőt, az Elnök Úr és az edzők többségének füle hallatára be lett jelentve márciusban, hogy meg lettek rendelve és úton vannak a labdák, de azok júliusig sem érkeztek meg, valószínűleg nagyon messziről lehettek rendelve… Így nem lehet minőségi munkát végezni!

-Ami meg is látszik az eredményeken.

- Tavaly bevezetésre került a produktivitás számítás. Minden akadémiának van egy szorzója, ami attól függ, hány fiatalt jutatott be a felnőtt csapatokba. Minél jobb eredményeket érnek el egy akadémia játékosai, úgy lesz egyre magasabb az adott akadémia szorzója. Ezt a Magyar Labdarúgó Szövetség állapítja meg. A Rákóczi 2014-ben kiesett az NB1-ből, majd 2015-ben az NB II-ből is, így az akadémia is gyakorlatilag kiesett onnan. A Rákóczi a Bene Akadémia jogán játszhatott ugyan a megye II. helyett a megye 1-ben, viszont az ott elért eredmények nem számítanak bele az akadémia MLSZ-szorzójába. Így az elmúlt 4-5 évben gyakorlatilag semmit sem tudott a Bene hozzáadni a szorzójához, ezért a korábbi 58 millió forintos támogatását az MLSZ alig 8 millióra csökkentette. Viszont, ha ezt tudom, mint vezető, akkor nyakamba veszem a várost, az országot, és addig megyek, amíg össze nem szedem a szükséges támogatást az akadémiám működéséhez. Nem sírni kell, hogy nincs pénz, hanem tenni ellene. Azonban évekig nem kellett ezért tennie semmit sem a vezetőségnek. Például volt egy Murai Sándorunk, aki bajnok labdarúgó volt még a Nyilasi -féle Ferencvárossal. Egy intelligens ember, aki tudta volna az akadémiát méltó képpen képviselni az MLSZ felé. Senkinek eszébe nem jutott, hogy megkérjük, hogy lobbizzon az akadémia támogatásáért, ehelyett hónapról- hónapra kellett izgulnia, hogy kap e egyáltalán szerződést.  Ami bejött pénz, azt szépen beosztogatták "testvériesen". Ráadásul az MLSZ kimondja, hogy a felnőtt csapatoknak éves költségvetésük minimum 10 százalékával támogatniuk kell a számukra utánpótlást biztosító akadémiákat, a Rákóczi azonban ezt nem tette meg, sőt a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia minden évben közel 10 millióval támogatta a felnőtt csapatot. Így hiába támogatta Kaposvár minden évben jelentős összeggel az akadémia működését, ez is kevésnek bizonyult, az edzők fizetése a szakmai minimálbérrel sem egyenlő. Pedig egy jó cég jó szakembereket alkalmaz, ugyanez igaz a mi szakmánkra is. A jó edzőket meg kell fizetni, vagy nem vállalják el a feladatot. Ez viszont nem elfogadható, egy edzőnek apait, anyait bele kell adnia a gyerekek képzésébe és felkészítésébe. Itt a következő generáció sporttehetségeinek jövőjét herdálják el, nem csak a pénzt. Abban a másfél évben, amit az akadémián töltöttem, mindösszesen egyszer vettünk új labdákat, bójakészletet, karókat, egyéb eszközöket meg egyszer sem.

- Ezek után nem csoda, hogy csak másfél évig bírta szakmai igazgatóként.

– Szita Károly polgármester behívott magához egy beszélgetésre. Arra kért, hogy mondjam el, milyen problémák vannak az akadémiában, és arra kért, hogy legyek őszinte. Ezért elmondtam mindent, hogy baj van az edzőkkel, pénzügyi gondok vannak, illetve hogy nincsen normális étkeztetés, csak ebédet kapnak a gyerekek az akadémián, mert nincs rá keret, annak ellenére, hogy ezt TAO-pénz támogatja. Ezt Szita Károly megköszönte, és jelezte, hogy megerősítettem a korábbi információiban, és megígérte, hogy a nyáron lesznek változások. Nem lettek. Akiket el kellett volna küldeni az akadémiából, a mai napig ott dolgoznak. A bejövő pénzeket elosztják a működésre, és ami marad, az jut a szakmára, amiből már nemsok maradt. Ezzel a gyerekeket és a szülőket károsítják meg. Amikor pedig már sem felszerelésünk, sem eredményeink, sem étkeztetésünk nem volt, küldtem egy e-mailt Szita Károlynak, amiben leírtam, hogy most már gyakorlatilag semmink sincs, és ha ő nem lép, és változtat valamin, akkor még nagyobb bajok lesznek az akadémián. Azt is megemlítettem, hogy az Elnök Úrat „fantomnak” nevezik a szülők, mert sosem látják, sosem áll ki eléjük. Ezt a levelemet Szita Károly megmutatta Kéki Zoltánnak, aki  ezután bizalomvesztésre hivatkozva nem hosszabbította meg a lejáró szerződésemet. Pedig csak változást akartam, ám ezen az elnök megsértődött. A vezetőségből egyedül Dr. Boda Róberttől kaptam segítséget, ő tényleg akarta a változást, szívvel- lélekkel segített minden nehézségben.

- Sokan Rajczi Péterben, a Rákóczi egykori válogatott csatárában látták az akadémia jövőjét, azt rebesgették róla, ő lesz az új sportigazgató. Rajczi azonban a múlt héten bejelentette, elhagyja a Rákóczit. Van ennek köze az Akadémiához?

– Nagyon jó viszonyban voltam Petivel, tehetséges és intelligens embernek tartom. Nemrég végzett az MLSZ akadémiaigazgató-képző iskolájában. Igen volt szó arról, hogy átvenné Horváth Krisztiántól az igazgatói szerepeket. A mai kaposvári labdarúgás megváltoztatásához csak olyan ember alkalmas, aki hiteles és kompetens személy. Szerintem Waltner Robi és Rajczi Peti azok, akik végig tudnák verni a rendszeren a változást. Most csak a Robi maradt. Ez a folyamat viszont elakadt. Egyszerűen nem tudott beszélni Szita Károllyal, sosem volt rá „megfelelő alkalom” a polgármester úr részéről. A Rákóczitól kapott ajánlatot pedig végül nem fogadta el. Ha Peti lett volna az új igazgató, akkor én is visszamentem volna a Benéhez, és együtt reformot csináltunk volna. Ezt pedig többen nem akarták. Olyan feltételeket ajánlottak neki, ami szerintem jelezte neki, hogy itt nincs rá szükség, nem számolnak vele. Ha a kaposvári focinak nem kell Rajczi Petér, akkor vagy nagyon ostobák, vagy valamiért érdekeltek, hogy fennmaradjon a jelenlegi status quo. A céljuk, hogy ne legyen változás, és ezzel a lehető legrosszabb üzenetet küldik a szülőknek.

Szerző: Bogdán Erik

Fotó: pecsidozsa.blogspot.com