Közzétesszük Horváth Ákos Ervin független polgármesterjelölt nyílt levelét.
A Deseda állapota az utóbbi 2-3 évben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését a mindenki által tapasztalt halpusztulások kapcsán. A baj viszont régebbi. A tónak van ugyan kinevezett gazdája, de megfelelő pénzügyi háttér és a városháza kellő mértékű segítsége híján nem tudja a komolyabb problémákat megoldani vagy jó esetben is csak jelentős késedelemmel.
A szemünk előtt zajló ökológiai katasztrófa – melynek látványos eleme a már említett tömeges halpusztulás – egyik fő oka nyilvánvalóan a környező szántóföldekről bemosódó műtrágya- és vegyszeráradat. Ennek több, egymás káros hatását sajnálatos módon erősítő oka is lehet. Eleve nem lett volna szabad mezőgazdasági művelésben meghagyni a tó közvetlen szomszédságában lévő domboldalakat vagy legalább szigorú ellenőrzés mellett át kellett volna állítani őket biogazdálkodásra. De ha már ezen nem tudtak vagy akartak változtatni az illetékesek, akkor ennek megfelelő vízelvezető hálózatot kellett volna kiépíteni, hogy ne a mostani közvetlen módon, szűrés és kezelés nélkül zúduljon minden a tóba. A harmadik lehetséges okot, csak halkan megemlíteném, mert önmagában nem feltétlenül okozna helyreállíthatatlan károkat, de a szervesanyaggal túltelített víz már nyilvánvalóan rosszul viseli a hatásait. Ez az ipari méreteket öltött tömeges tavaszi-nyári horgászversenyeken folytatott elképesztő mennyiségű etetőanyag beszórási gyakorlat. Ezek az 50-150 csapatot megmozgató több napos rendezvények egymást érik a biológiailag legérzékenyebb időszakban. Nem a túlnyomó többségében természetszerető és sportszerű több ezer fős kaposvári horgászközösséggel van a probléma, hanem a versenyekre idesereglett „profi” idegenekkel. Ők egy-egy nagy versenyen, összességében akár 10-15 tonnányi szervesanyagot is beszórnak a vízbe és ennek nagy része ott is marad oldott állapotban. További kitűnő tápanyagot szolgáltatva az algák túlszaporodásához.
A tó, mint élőhely állapotán túlmenően – ha jóval kisebb jelentőséggel is bír – érdemes pár szót ejteni az épített környezet rémisztően elhanyagolt állapotáról is. Létrejöttek ugyan látványos, de kevesek által használt beruházások (például az ürességtől kongó strand és látogatóközpont), de ezek sajnos csak a kirakat részei. Megemlíthetném a silány minőségben felújított, már ismét több helyen repedező és felpúposodó kerékpárutat is. De a komolyabb gondok közül – a már említett kempingen túl – a leglátványosabb beteg a három fahíd. A legrégebbi a – Deutsch Tamás névtáblájával súlyosbított sorsú – arborétumba vezető híd. Ez mára már menthetetlen, egy független szakértői vizsgálat jó eséllyel akár lezárásra, elbontásra is ítélné. Az egész építmény eltorzult, megsüllyedt, kiálló csavarok szaggatják a bátor átkelők cipőit és kerékpár gumijait.
Ez vár a másik két, jobb sorsra érdemes hídra is. Megépítésük óta egyszer küldtek ki egy két fős „brigádot” karbantartási céllal. Nekik annyira futotta a lendületből, hogy a kényelmes karnyújtással elérhető elemeket egyszer átmázolták lazúrral. A faszerkezet kétharmada ebből kimaradt, így az egész teljesen értelmetlen és hatástalan maradt, csak kissé foltos lett a híd pár hónapra. Azóta újabb évek teltek el és mára ennek a látszat karbantartásnak már nyoma sincs. A hídépítésre véleményem szerint eleve alkalmatlan, miszlikből összeragasztgatott (csak messziről masszív gerendának tűnő) faanyag mára a karbantartás teljes hiánya és az eleve silány alapanyag miatt pusztulásnak indult, a korlátok ragasztása elporlott, a lécdarabok delaminálódtak, majd többhelyen teljesen le is váltak. A faanyag felületvédelem híján helyenként korhadásnak indult és kikezdték a rovarok is. Az útpálya lécei mozognak, megvetemedtek és megkoptak. Több helyen csavarok hiányoznak a hídszerkezetből is. Még pár év és ez a két híd is az arborétumba vezető társa sorsára juthat.
Kevésbé látványos, viszont a természeti környezet állapotával ok-okozati összefüggésben álló kérdés a vízelvezető rendszer aktuális helyzete és elhibázott tervezése. A tervezési problémát az előzőekben már elemeztem, így még pár szót az állapotokról. Az árokrendszer egy részét minden komolyabb esőzés során a földekről lezúduló sárlavina rendszeresen feltölti, így a sár a kerékpárutat is vastagon betemeti. Az árkok újbóli kiásása gyakran hetekig is várat magára és közben tovább pusztul az egész partszakasz.
Végül – hogy legyen pozitív tartalom is a rendkívül negatív helyzet elemzésében – megemlítenék egy magányos „hőst” aki a vázolt helyzetben, nem kis ellenszélben egyedüliként próbál lelkiismeretes gazdája lenni a Desedának. Ő az egy szál természetvédelmi őr (bármi is legyen a hivatalos titulusa), aki naponta a rozoga kincstári kerékpárral járja körbe a területet. Hatósági jogosítványok és kellő támogatás híján folytatja hálátlan szélmalomharcát a szabályokat semmibe vevő agresszív kisebbséggel és nem mellesleg a Deseda ügyeiben döntéshozó jogkörrel felruházott illetékesekkel. A napi problémákról adott jelentései láthatóan ritkán találnak meghallgatásra, legyen szó a kerékpárút murvás szakaszán kiálló veszélyes kövekről vagy a kerékpárútra illegálisan ráhajtó autósokról. Ezúton kívánok neki kitartást a választásokig terjedő időszakra is és biztosíthatom, hogy választási győzelmünket követően lényegesen nagyobb megbecsülésben és támogatásban lesz része a Deseda – közös természeti örökségünk – védelmében.
Összefoglalva az eddig leírtakat és még néhány ötlet a jövőre nézve:
Végre valakinek fel kell vállalnia, hogy kimondja – a Deseda jelen állapotában csak egy elmocsarasodó élővíz, mely vízminősége végett nem alkalmas strandolásra. Erre láthatóan a kaposváriak is rájöttek, egész nyáron alig lézengett valaki a drága pénzért kialakított strandokon. Ha újabb horribilis összegért a kemping is újjáépülne, akkor újfent minket, kaposváriakat fognak lejáratni a majdani idelátogatók előtt, akik szembesülni fognak a valós körülményekkel. Tessék elképzelni, a kánikulában egy kempingező családot, amint a tóban hűsítenék magukat. Óriás kagylókra lépve, kőolajra emlékeztető algasűrítményben találják majd magukat és ezek után a szúnyoghad már nem lesz számukra különösebb meglepetés.
Felelősen ki kell jelenteni, hogy a kemping és a tó együtt a klasszikus vízparti elvárásoknak nem felel meg.
Az ide látogató turisták kiábrándulását elkerülendő lesz bárki is, aki őszintén hirdeti majd, hogy a Deseda fürdőzésre csak saját felelősségre ajánlott? Vagy helyette lesz újabb megnyugtató tájékoztatás egy évekkel ezelőtti vízminőség vizsgálatról?
Tehát előbb a vízminőség ügye rendezendő, majd jöhet a kemping! Ha a tó katasztrofális helyzetét kiváltó okok rendezése túl hosszú ideig tartana, akkor a kempinget csak megfelelő méretű medencével kiegészítve szabadna megépíteni – ellenkező esetben vendégek híján az új létesítményekre is a leromlás, majd bezárás várna. A kemping megnyitása a jelenlegi körülmények közt csak a mocsarasodó vadvizekre jellemző állapotok őszinte kihangsúlyozása mellett lenne elképzelhető, a fürdőzés helyett a sporthorgászatot, a kerékpározást, túrázást, evezős sportokat lehetne előtérbe helyezni. Kérdés, hogy ezzel a korlátozással mennyire lenne fenntartható a gazdaságos működés.
Az evezős túraútvonalak kialakítása mellett az egyéb sportágak, szabadidős tevékenységek igényeit is figyelembe kell venni és például EU szabványos kerékpárutat kell építeni. Ezen a megnövelt útszélesség és egyenletes, sima útburkolat kialakításával lehetőség szerint biztosítani kell a kerekezők jogos igényét arra, hogy egyes szakaszokon nagyobb sebességet is biztonságosan el tudjanak érni, edzéseik során mérhessék akár a köridőket is.
Ezzel összhangban természetesen biztosítani kell a gyalogos túrázók, kirándulók érdekeit is. Gondolok itt a napi konfliktusokra, amikor a jelenlegi keskeny nyomvonalon, a zsúfolt, kanyargós részeken egyes kerékpárosok veszélyeztetik a többi közlekedő testi épségét. Számukra is megoldást jelenthet a nyomtáv kiszélesítése, illetve a tó körül szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök létszámának bővítése, hatáskörük növelése.
Tudomásul kell venni, hogy a Deseda mindannyiunké: horgászok, kerékpárosok, futók, kirándulók, kutyások, evezősök, vendéglátósok, hétvégiház tulajdonosok. Elsőbbségre senki sem tarthat jogot, viszont a városvezetés szervezésében történő közös megbeszélésekre, a közös jövő tervezésére mindenképpen.
Amennyiben polgármester leszek – hasonló ügyekben soha nem fogok egyedül dönteni! Az érdemi előkészítés után az minden esetben az adott „vagyonelemet” használók joga. A hivatal a felelős műszaki koordinátor szerepére és a rendelkezésre álló forintok elosztására hivatott.
Nem dicsekedhetünk azzal a ténnyel, hogy Kaposváron nem igazán van igényesebb, a turisták ingerküszöbét átlépő attrakció. A Deseda ebből a szempontból – a vízminőségi problémák ellenére – egy komoly lehetőség. Láttam a megépült erdei akadálypályának nevezett valamit, ami mindenre hasonlít, csak egy akadálypályára nem. Az arborétum előtt felavatott kilátó-szerűségre felmászva fotót készíteni csak a villanykábel belógásának tudomásulvételével lehet, s ha gyerekünk a csúszdát használná, lényegében az autók között ér földet.
Megfelelő ösztönzéssel, vállalkozók kitelepülésének támogatásával egy komolyabb kaland- és élménypark építését kezdeményezném, benne a hasonló helyszínekre szabott valós attrakciókkal. Erre például jó példa lehet a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark is.
Ha valaki kilátogat a tóhoz egy kellemes hétvégi napon, akkor láthatja, hogy sokunknak van és lenne igénye jól átgondolt, több generációt is kiszolgáló kirándulóhelyekre. Ennek megtervezésében nem szabad elkövetni az eddigi hibákat, hogy mindenből egy kicsit kiragadott a polgármesteri fantázia, de látjuk és érezzük a kicsinyességet, a méltánytalan minőséget, a gazdátlanságot.
Merni kell nagyot álmodni! Ez igaz a Deseda fejlesztésére vagy más terveimre is, mint például a városi ifjúsági szórakoztatóközpont, vagy a termál- és élményfürdő. Jelenleg, ha a kaposváriak megfelelő méretű és minőségű helyen szeretnék szabadidejüket, hétvégéjüket eltölteni, akkor ne mi utazzunk el Pécsre, Siófokra, Zalakarosra és sorolhatnám. Jöjjenek végre hozzánk is más, akár távolabbi városokból is! Ezek a terveink nyilván nem valósulhatnak meg egyik pillanatról a másikra, de ha nem tudunk legalább jövőbemutató célokat kitűzni, akkor marad az eddigi középszer. Az sem elhanyagolható lehetőség, hogy már 1-2 nagyobb látnivaló miatt is jelentősen megugrana a városban töltött vendégéjszakák száma és így fellendülne a szállás- és vendéglátóhelyek, illetve egyéb szolgáltatók forgalma is. Ezek mind a városban működő cégeket erősítenék és így megvalósulhatna a régóta áhított általános bérnövekedés is! Mindez csak egy szelet a város és környékének fejlesztési lehetőségei közül, s nem is a legelső, de a potenciális használók összetételét és számát nézve kiemelt feladat lesz.
A változtatás lehetősége a kezünkben van, október 13-án mindannyian menjünk el szavazni a teljes ellenzéki összefogás jelöltjeire és a független polgármesterjelöltre, így közös erővel megmenthetjük a Desedát és biztosíthatjuk a szükséges fejlesztések megvalósulását.
Forrás: horvathakos.com
Fotó: KPSVR.hu
