A Monetáris Tanács keddi kamatdöntése még 410 alatti árfolyamon érte a forintot. Az 1,25 százalékos kamatemelés ugyan elég nagy volt, de egy rövid ideig tartó azonnali hatáson kívül nem volt képes erősíteni a forint euróárfolyamát. Ebben nyilvánvalóan az is szerepet játszhatott, hogy Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy ezzel lezárták a 2021 tavaszán elkezdett kamatemelési ciklust, és nem kívánják 13 százalék fölé növelni az irányadó kamatot - számol be a Blikk.
Az MNB korábbi álláspontja az volt, hogy amíg az infláció nő, addig a kamatot is emelni fogják. Ez most megváltozott, hiszen a pénzromlás növekedése még a jegybank szerint is eltart 2022 végéig, 2023 elejéig, azonban ezt az MNB már nem kívánja követni az alapkamattal.
Matolcsy György a kamatemelés lezárásának bejelentésekor még kiskaput sem hagyott az MNB számára, tehát feladta azt a kommunikációs lehetőséget, hogy elmondja: kedvezőtlen fejlemények esetén a jegybank továbbra is kész lesz a kamatemelésre. Csak arról beszélt, hogy az MNB más eszközöket használ a továbbiakban az infláció megfékezésére.
A forintnak rosszkor jött a bejelentés, hiszen a pénzpiacokon kedvezőtlen fejlemények vannak, és ebben a helyzetben az MNB bejelentései közül nem a kamatemelésnek, hanem a további kamatemelések leállításának lett nagyobb hatása – írja a lap a Bank360.hu nyomán. Csütörtök délelőtt az általános gyengülés közepette jószerivel egy pillanat alatt áttörte a korábbi, 416-os árfolyamcsúcsát a forint, amely az euróhoz képest 419 fölé gyengült, majd áttörte a 420-at is. Eközben a nagyon megerősödött, és az eurót is elhagyó dollárért már huzamosabb ideje ennél jóval több forintot kell adni. A mostani gyengülésben 435 forintig ért a dollárárfolyam.
Egyelőre nem látszik olyan fejlemény, ami a forint árfolyamát tartósan és érdemben képes lenne lejjebb vinni. Így elképzelhető: a legjobb esetben is meg kell barátkozni azzal, hogy az euró ára 410 forint felett maradhat.
