Ahogy korábban beszámoltunk róla Péter súlyos autizmussal él egy Kaposvárhoz közeli faluban és 17 éves korában egy rohama alkalmával a kaposvári kórházba szállították, méghozzá a felnőtt osztályra, ugyanis gyermekpszichiátria nincs ebben az intézményben.
Itt azon túl, hogy nem tudták biztosítani azt a figyelmet a fiúnak, amire szüksége lett volna, azokat a rendelkezéseket sem tartották be, amiket gyerekek pszichiátriai kezelésénél előírnak a jogszabályok. Ez vezetett oda, hogy
Péter tíz napon át, az idő nagyrészében ki volt kötözve az ágyához.
Az édesanya sérelmezte a kaposvári kórház eljárását, így a TASZ segítségével 2021 nyarán pert indított a Kaposi Mór Kórház ellen a fiát ért embertelen bánásmód miatt. Szerintük a kórház megsértette Péter jogait, hiszen valakit csak akkor lehet lekötözni, ha komoly veszélyt jelent saját magára vagy a környezetére, és még ilyenkor is csupán rövid, átmeneti időre.
A bíróság elsőfokon megállapította, hogy a
Dr. Moizs Mariann vezette kaposvári kórház megsértette Péter emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épséghez való jogát és a kínzás tilalmához fűződő jogát amikor tíz napig szinte végig ki volt kötözve a kórházban.
A bíróság azt is megállapította, hogy az elszenvedett jogsértések miatt sérelemdíj jár Péternek.
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a kórháztól, melyben egy közleményt szerettek volna megjelentetni oldalunkon, ebben kifogásolták, hogy nem kérdeztük meg az intézményt a bírósági ítélettel kapcsolatban, illetve megpróbáltak minket betolni abba a pozícióba, hogy a cikk a kórházi dolgozók lejáratásáért készült.
Az intézmény a levélben egyébként teljes ellentmondásba keveredett magával, ugyanis azt írta, hogy amennyiben megkérdeztük volna őket, akkor sem válaszolhattak volna, mivel
"(...)az intézménynek, a személyiség- és betegjogokat kötelezően figyelembe véve, nem áll módjában konkrét információt kiadni a kezelt betegekről."
Végezetül egyértelműen leírták, hogy tartózkodjunk
„az ilyen jellegű, az eseményekből egyoldalúan kiragadott, a Kaposi Mór Oktató Kórházat lejárató cikkek megjelentetésétől.”
Azt is muszáj megjegyeznünk, hogy a kórház nem sajtó helyreigazítási kérelemmel fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben a cikkünkben megjelentekkel kapcsolatban ellentétes állításokat fogalmazhattak volna meg és kérhették volna azok közzétételét. De ilyen nem történt. Ehelyett egy közleményt küldtek el, amelynek közzétételére egyetlen szerkesztőség, így mi sem vagyunk kötelezhetőek.
Válaszunkban egyértelműsítettük a kórháznak, hogy egy nyilvános bírósági ítéletről számoltunk be tényszerűen, az ítélet tartalmát tárgyilagosan közölve. Egyik érintett felet sem kerestük meg, hiszen egyrészt a bírósági ítélet egyértelmű, másrészt sem jogi, sem etikai szempontból nem elvárás, hogy csak akkor lehessen beszámolni egy bírósági ítéletről, ha minden érintett felet felkeresett a médium.
Tájékoztattuk továbbá a kórház vezetőségét, hogy álláspontunk szerint nem velünk van vitájuk, hanem a bírósági ítélettel, tehát ne a hírvivőt támadják, hanem azt, aki elítélte a kaposvári kórházat a Pétert ért sérelmek miatt. Mivel a bírósági eljárás másodfokon folytatódik, így igazukért a tárgyalóteremben módjuk is lesz kiállni.
Azt is egyértelműsítettük, hogy semmi kétségünk sincs afelől - ismerve az egészségügy jelenlegi siralmas helyzetét -, hogy az ott dolgozók hivatástudata maximális. Hiszen enélkül, anyagi megbecsültség híján, aligha lennének gyógyító orvosok és nővérek.
Naivan azt gondoltuk, hogy ezzel lezártuk az esetleges félreértéseket, mígnem november 18-ai keltezéssel megérkezett Dr. Moizs Mariann főigazgató levele, melyben
felszólít minket arra, hogy fizessük 5 millió forint sérelemdíjat, mert megsértettük a kaposvári kórház jóhírnevét.
Indokai között szerepel, hogy csak Péter édesanyjának álláspontját közöltük, és a nem jogerős ítéletben foglaltakat eltorzítva mutattuk be a kórháznak, és annak dolgozóinak a fiú ellátása során tanúsított magatartását.
Természetesen nem tartjuk jogosnak az 5 millió forint sérelemdíj kifizetését, mert Dr. Moizs Mariann állításai és vádjai nem felelnek meg a valóságnak.
Jogi segítségünkre a TASZ volt, az általuk megfogalmazott álláspot szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bekezdése értelmében “A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” A jóhírnév sérelmét csak a valóságnak nem megfelelő tényközlések valósíthatják meg, azonban a cikkben valótlan tény állítására nem került sor. A valós tények közlése és a vélemény megfogalmazása a jóhírnév és a becsület megsértését nem teszi megállapíthatóvá.
A cikk - a TASZ sajtóközleménye nyomán - a Kaposvári Törvényszék elsőfokú ítéletén alapul, azzal összhangban van, annak tartalmát nem torzította. A törvény értelmében csak a nyilatkozatot kell az érintettnek megmutatni, azonban az elsőfokú döntés, és az arról szóló beszámoló nem tekinthető nyilatkozatnak, így azt a kaposvári kórháznak sem volt szükséges előzetesen megküldenünk. Továbbá, az ítélettel kapcsolatban a felperest és édesanyját sem kerestük meg, tehát nem igaz, hogy cikkünk az édesanya álláspontját mutatta volna be.
Egyik fél álláspontja sem jelenik meg, hanem az ítéletben írtak összefoglalóját tartalmazza a cikk. Tehát a cikk kifejezetten nem a Kaposi Mór Oktató Kórház és annak dolgozóinak munkájáról szól.
Határozott véleményünk, hogy az 5 millió forintos sérelemdíj követelése teljesen alaptalan, a kórháznak nem velünk van vitája, hanem a bírósági ítélettel. A betegek és a dolgozók érdekeit is az szolgálná, ha a kórház vezetősége nem egy hírportállal hadakozna, hanem a gyógyításra és a munkakörülmények javítására koncentrálna.
Az ügy fejleményeiről, természetesen, hírt fogunk adni a továbbiakban is!
